Általában a gyengébb immunrendszer az oka, hogy a szervezet nem jól tolerál valamit, ám ha egy bizonyos anyag jelenléte folyamatosan zavarja a szervezetünket, az egy idő után „besokall”, és az immunrendszer tiltakozni kezd. A háztartásban előforduló allergének mindenkire nézve egyformán károsak – akár reagál rá a szervezet jelenleg, akár nem –, és érdemes kerülni őket.

A konyha a penészgombák kedvenc helye. Ha van a hűtőszekrényének csepegtetőtálcája rendszeresen takarítsa ki, az álló víz ugyanis vonzza a penészgombákat. A romlófélben lévő elöregedett étel is okozhat allergiát.

                

A szemetesvödröt fedje le, ne hagyjon ételmaradékot fedetlenül éjszakára, az ezeket éjszakánként felkereső csótányok szintén állhatnak allergiájának hátterében.

Egy átlagos lakásban évente több kilónyi por gyűlik össze. A por nem homogén anyag, hanem igen sokféle összetevőből áll (pl. lakberendezési tárgyak és ételek törmelékei, bőrdarabkák, atkák, baktériumok). Az apróbb porszemcsék a legveszélyesebbek, hiszen ezek a tüdő mélyére is lejuthatnak. A poratka és a penészgombák a magasabb páratartalmat kedvelik. A poratkák az ember lehámló bőrhámsejtjeivel táplálkoznak, ezért az ágyak és a fotelok mellett a vastag szőnyegek is kedvező életfeltételeket biztosítanak számukra.

Ha a gyermeke allergiás a poratkára, szőrös kis plüssfigurái valószínűleg fokozzák tüneteit. Megoldást jelenthet, ha hetente kimossa a játékokat. Ha van egy olyan kedvence, amelyet nem enged kimosni, hetente egyszer rakja be ezt is a szárítógépbe!



A biológiai szennyezők hasonlóan veszélyesek lehetnek, mint a vegyi szennyezők.  A penészgombák és a házi poratka maradványai nagy mennyiségben a levegőbe jutva allergiát okozhatnak. A krónikus légzőszervi panaszokkal küszködő gyerekek körülbelül 25-30 százaléka allergiás a poratkára. A penész allergén. Különösen a betonfalaknál, szigeteletlen vagy rosszul szellőző  sarkokban pl. nagy szekrények háta mögött) jöhet elő.

Sajnos a technológia fejlődésével, valamint a természetes anyagok fogyásával egyre kevésbé használunk természetes anyagokat az építkezésben és a lakásunk berendezésében. Míg régebben helyben előforduló természetes anyagokból (vályogból, fából), esetleg téglából épültek a házak, ma egyre gyakoribbak a betonból készült épületek.

Ne halmozzuk fel a drapériákat, anyagokat, szőnyegeket a lakásban. A megvásárolt szöveteket mossuk vagy tisztítsuk ki, mielőtt használnánk. Rendszeresen portalanítsunk és ha nem is látszanak koszosnak, legalább kéthavonta mossuk ki a sötétítőket, függönyöket, ágytakarókat.



Az elhasznált levegő megfelelő cseréje csak szellőztetéssel oldható meg. Szellőztessünk naponta többször. A kellemetlen szagokat illatosítók helyett inkább gyakori szellőztetéssel szűrjük ki, esetleg természetes illatosítókkal (virágszirmok, menta) enyhítsük.

A tisztítószerek közös jellemzője, hogy irritálják a bőrt, a szemet és veszélyesek az egészségre. Amikor tisztítószert választunk, részesítsük előnyben a víz alapúakat az oldószeralapúakkal szemben illetve szerves anyagok használata esetén növényi eredetűt vegyünk kőolajszármazék helyett. Az ásványi savak helyett, mint amilyen a sósav, használjunk természetes savakat: citrom, ecet. Egyes súrolóporokban rákkeltő benzol van, ezért pótoljuk inkább ecettel: tökéletesen tisztítja az edényeket és az ablakot is. Súrolásra konyhasót vagy szódabikarbónát. 

Fotók: www.flickr.com