A fekete és a fehér nem szerepel a színskálában, világosításra és sötétítésre használjuk őket. Yanic Simard lakberendező felrúgva szabályokat, egy bramptoni sorház negyedik emeletén példátlan, elegáns és kifinomult enteriőrt alkotott. Yanic egyébként is szereti az ellentéteket, szívesen kombinálja a régit az újjal vagy barangol a különböző stílusok között, és íme legújabb alkotása: a legkontrasztosabb lakás, amit valaha is láthattunk. Régóta tudjuk, hogy az ellentétek jól kiegészítik egymást, ám a megfelelő egyensúly megtartásához a kanadai designernek lavíroznia kellett.
A kevesebb több elve alapján a kis lakások kialakításánál különösen fontos a kevés szín használata. Mint egy kortárs festményen, csak elvétve akad meg a szemünk egy-egy élénk színfolton.

A nappali galambszürke kanapéja kellően tompítja az erős kontrasztot, a minimalista stílusú ülőalkalmatosságok fém díszítése jól illeszkedik, a vele egy légtérben található konyha inox felületeivel. A falon is visszaköszön a csillogás, a különböző formájú, mozaik tükördarabokban, mely nemcsak öncélú díszítőelemként szolgál, hanem optikailag a teret is nagyítja. Modern és retro.

A konyhabútor matt frontjai és a fém csillogása sem teszi rideggé a letisztult és elegáns konyhát, mely a teret jól kihasználva reggeliző-pultban végződik, magas bárszékekkel. A kis lakásokban különös figyelmet kell fordítani a funkcionalitásra, melyet Yanic Simard csodálatosan kitalált a konyhapult fölötti polccal, vagy éppen a puff-asztalokkal a nappaliban.

A feltűnő mintázat, mely az olvasólámpa testében köszön vissza eleganciát és nosztalgiát csempész az eklektikus enteriőrbe.

Merész vállalkozás, akár csak egy falrészt is feketére festeni, mégis a hálószobában a sötét fal, - mintegy ágyvég – emeli ki az alvóhelyet, és a párnán olvasható szöveg, akár a designer ars poeticája is lehetne. Mint az üveg úgy csillognak a retro kagylószékek a kerek ebédlőasztal körül. A könnyen formálható műanyag megjelenése a lakberendezésben lehetővé tette, az olyan kerekded formák kialakítását, mint például az asztal tölcsérszerű lábazata, a kagylófotelek vagy éppen a benyúló állólámpa ovális búrája.

Yanic-nak figyelemmel kellett lennie arra, hogy ne tegye komorrá vagy éppen vakítóan világossá a kis kanadai otthon lakóterét, a balansz megtartása volt a legfontosabb feladat, nem csupán a mintázatban, a színválasztásban, hanem a formák és anyagok használatában is. Az irodaházakból lehet ismerős az a szórólapállvány, melyen a nappaliban a képek és dísztárgyak foglalják el helyüket. Hihetetlen a kettőség dinamikája, az a fajta eklektika, amit nemcsak a stílusok összemosásával, hanem a bútorok másfajta felhasználási módjával ér el a designer.

A dolgozósarokban a fűrészállványra emlékeztető asztallábat üveg munkalappal teszi egységessé, melyhez fém kiegészítőket párosít. Nagyvonalú, elegáns, akár egy ékszerdoboz, olyan ez a lakás. Emelkedetten ünnepélyes elegancia született a különböző stílusok keveredéséből.
Szöveg: Szatmári Éva, stylist
Fotók: Stacey Brandford
Lakás designer: Yanic Simard,
Toronto Interior Design Group,
Kanada
tigd.ca