Hőszivattyú 2018
– Ezt kell tudnod a hőszivattyús rendszerekről
A hőszivattyú korszerű találmány, melynek használata az utóbbi időben a fejlett és fejlődő országokban egyre inkább elterjed. Népszerűségét annak köszönheti elsősorban, hogy a természet energiáit hasznosítja, így nincs szüksége másmilyen külső energiaforrásra, valamint annak, hogy segítségével sokkal olcsóbb a klíma beállítása otthonunkban.
Az interneten magyar nyelven a leginkább csak szakmai nyelvezettel írt cikkeket lehet olvasni a hőszivattyúkról, azonban ezek alapján sajnos nagyon nehéz eldönteni, hogy alkalmas lehet-e számodra egy ilyen rendszer beépítése, használata, hacsak nem vagy te is szakavatott.
Ebben a rövid útmutatóban arra fogunk törekedni, hogy a lehető legérthetőbb nyelvezettel összegyűjtsünk neked minden olyan fontosabb információt és adatot, amit tudnod kell a hőszivattyúkról.
A levegős hőszivattyű működése, fontosabb jellemzői
Utánanéztél már a hőszivattyúk működési elvének, de mindig csak bonyolult, termodinamikai szakszövegek jöttek veled szembe?
Hadd magyarázzam el egyszerűen!

A levegős hőszivattyú működésének lényege az, hogy a szerkezet a hidegebb levegővel telített környezetből hőt von ki, amit a megelebb levegővel, nagyobb hőmérséklettel bíró környezetbe szállít. Tehát igazából a kültérről szállít hőt a ház, lakás belsejébe.
Ezek a készülékek fordítva is tudnak működni, tehát a meleg levegő felől a hidegebb közegbe is tudnak hőt áramoltatni, így légkondícionáló eszközként is használhatóak.
A házban, lakásban történő hőleadás egy, a készülékhez megfelelő hűtőfolyadék gőzének segítségével működik, mely a külső (kertben, szabadtéren lévő) és belső (belső területen található) vezetékekben áramlik. Ez a gőz a fűteni kívánt helyiségben található kondenzátorban lecsapódik, hőjét pedig ezáltal átadja a szoba levegőjének, vagy a központi fűtési folyadéknak.
A leggyakoribb hőforrásnak használt elem a levegő, ezért is nevezik ezeket a hőszivattyúkat levegő-levegő hőszivattyúnak, azonban más opciók is léteznek. A hőforrás lehet a levegőn kívül a talaj, vagy valamilyen természetes víz a ház környezetében.
A hőszivattyú teljesítményének 80%-át a külső levegő hőtartalmából, ezt a hőt hasznosítva nyeri ki. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer egész évben működőképes legyen, hiszen „a hő mindig ugyanazon a helyen van.”
A hőszivattyús klíma előnyei
Az előzőekben említett működési elveknek és tulajdonságoknak köszönhetően ennek a technológiának az egyik legnagyobb előnye, hogy teljes mértékben környezetkímélő, „zöld” és emellett megújuló energiaforrásról beszélhetünk az esetében.
Ezen felül emiatt írható fel a pozitívumok közé az is, hogy a legtöbb ilyen redszer akár -30-35 °C-ig képes hőt kinyerni a környezetből. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon még a legextrémebb időjárási viszonyok között is képes lesz a működésre, hiszen -35 °C alá soha nem süllyedt a hőmérséklet hazánkban, ilyen hideget is pedig legutoljára 1889-ben.
A környezetkímélő működésen túl természetesen az is az előnye a rendszernek, hogy jóval kisebb fűtésszámláink fognak érkezni a hónap végén, amennyiben igénybe vesszünk használatát, hiszen energiaszámlánk akár 40%-kal csökkentheti ez a szerkezet.
A hőszivattyú rendszerek típusai
Az előbb bemutattok a hazánkban leggyakrabban használt levegős hőszivattyú működését és legfontosabb jellemzőit, most pedig megnézzük, hogy milyen egyéb lehetőségeink lehetnek még az energiatakarékosságra.

Talajkollektoros hőszivattyúk
Ezek a hőszivattyúk a talaj felső rétegeinek hőjét hasznosítják, ezt közvetítik a fűtni kívánt helyiségekbe.
A csövek körülbelül 1-1,5 méter mélyen vannak a földben, így azok a kertben található kisebb növényeket nem akadályozzák a növekedésben.
Ezek a szerkezetek betelepítési összegükhöz képest viszonylag olcsók, esetükben inkáb az elvégzendő földmunkával jár nagyobb költség. A földmunkával kapcsolatban pozitívum, hogyha az saját telken történik, akkor nem kell hozzá engedély, így akár azonnal elkezdheted a telepítését.
Pozitívum továbbá, hogy a talajkollektoros hőszivattyú bár nem a föld geotermikus rétegéből szállítja a hőt, mégis képes azokról a területekről is hőt elvonni, melyeket nem süt meg a nap, hiszen a földbe szivárgó esővizet is hasznosítani tudja.
A hátrányok közé tartozhat, hogy a telepítés után a beépített területre nem telepíthetünk fát, valamint nem is építhetünk fölé. Vegyük figyelembe azt is, hogy bár ahogy azt az előbb említettük, a talajkollektoros rendszer képes az árnyékos területekről is némi hőt szállítani, egy nagy részben leárnyékolt területen nem fog igazán jó hatásfokkal működni.
Földszondás hőszivattyú
Ezen szerkezetek annyiban hasonlóak a talajkollektoros kollegáikhoz, hogy a csöveket ezek esetében is a földben kell elhelyezni, azonban amíg a talajkollektoros hőszivattyúk a felszíni hőt használják fel, addig földszondás társaik a geotermikus energia segítségével működnek.
A földbe a talajra merőlegesen 80-100 méteres csöveket telepítenek, egymástól 7-8 méterre, ezek felelősek a hő felvételéért.
Előnye, hogy viszonylag kicsi a helyigénye, ezért a kertben semmilyen módosítást nem kell eszközölnünk, nyugodtan telepíthetünk így továbbra is fákat, vagy építhetünk akár új épületeket is.
Emellett fontos kiemelni azt is, hogy mivel a geotermikus energia kerül hasznosításra, ezért a fűtési körülmények nem fognak megváltozni, egész évben hatékonyan tud üzemelni a szivattyú.
Hátrányai közé az tartozik, hogy telepítéséhez mindenképpen engedélyt kell kérni a bányakapitányságtól, valamint bizonyos helyeken igen nehéz lehet a telepítés, ezért az ásatási költség is magas lehet.
Víz-víz hőszivattyú rendszerek
Ezen hőszivattyúk legnagyobb pozitívuma, hogy az összes típus közül ezek rendelkeznek a legmagasabb hatásfokkal.
A rendszer a belső elemeken kívül egy nyerő és egy nyelő kútból áll, melyek 15-20 méterre helyezkednek el egymástól. A nyerő kút vízhozama állandó kell. hogy legyen, vagyis folyamatosan biztosítania kell tudni a rendszer működéséhez szükséges vizet. Ha a kút elapad, a hőszivattyú nem üzemel tovább.
Éppen ezért fontos az is, hogy megbízható ügyvéddel írassuk meg az adásvételi szerződést, aki semmiképp nem fog hibát ejteni a dokumentumban, hiszen ennek később akár még jogi következményei is lehetnek.
Hátrányai közé tartozik, hogy sajnos igen sok munkát igényel a két kút betelepítése, hogy a rendszer által használt vizet tisztítani és szűrni kell, ami plusz költséggel járhat.
Vízbe süllyesztett hőszivattyú
Ez a rendszer hazánkban nem igazán elterjedt, hiszen szükség van hozzá a ház közelében futó, legalább két méter mélységű tóra vagy folyóra.
A csöveket a tó, vagy folyó aljára kell rögzíteni úgy, hogy a későbbi kotrási munkák se tegyenek kárt a fűtési rendszer külső részeiben. Az évek alatt lerakódó iszaptól azonban nem kell tartanunk, ez nem fogja befolyásolni a szerkezet működésének hatásfokát.
Pozitívuma még, hogy passzív hűtési funkciója is van, így a klimatizálás mellett még több energiát és pénzt takaríthatunk meg, valamint hogy a víz-víz hőszivattyúval ellentétben itt nem igényel tisztítást a víz sem.
Milyen hőszivattyűt válassz?
Miután megismerted a hőszivattyúk fajtáit, itt az idő, hogy ismertessünk pár olyan szempontot, melyeket érdemes lesz átgondolnod annak érdekében, hogy a számodra legmegfelelőbb megoldást választhasd.
A terület adottságai
Mielőtt ilyen nagy beruházásra szánjuk el magunkat, feltétlenül szükség lesz a földterület felmérésére. A szakemberek ezután fogják tudni megmondani, hogy melyik rendszer telepítése a legértelemszerűbb a környezetedben. Ezt a lépést nem érdemes kihagyni, hiszen a teljes költségből arányaiban rendkívül kicsi az az összeg, amit egy szakember által való tervezés igényel (kb. 100-120.000 forint).
A levegős hőszivattyú elhelyezéséhez a területen például meg kell nézni, hogy melyik az uralkodó szélirány a területen.
A geotermikus és talajkollektoros hőszivattyúk betelepítése előtt meg fogják vizsgálni a kertben lévő talaj tulajdonságait és összetételét, hiszen ezek hatással lesznek a hőátadásra és a betelepítés, fúrás, ásás előtt fel is kell készülni az ezen való munkára.
A felszíni és talajvizek mélységét is fel fogják mérni, hiszen ettől is függ, hogy telepíthető-e például víz-víz hőszivattyú a kertedbe.
Mikor érdemes hőszivattyúra váltanod?
Mivel a hőszivattyú beépítése sajnos egyáltalán nem olcsó megoldás, ezért az egyik legfontosabb szempont a pénz. Amennyiben nincs megfelelő tőkéd a hőszivattyú beszerelésére, úgy érdemes más módszerek után nézned, hogy csökkenthesd fűtésszámlád.
Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a hőszivattyú legoptimálisabb teljesítményét akkor érheted el, ha teljeskörű átalakítást végzel a fűtési rendszerben, tehát nem csak betelepítesz egy külső elemet, hanem a belső elemeket (radiátor, termosztát) is kicseréled.
Bár az alkalmi költségek így nagyobbak lesznek, de hosszútávú megoldást a leginkább ez jelenthet. Amit fontos még szem előtt tartani, hogy a hőszivattyú és a napelemek közös használatával szinte teljes mértékben megszabadulhatunk a villanyszámlánktól is.
Éppen ezért a hőszivattyút akkor érdemes betelepítened, ha teljesen új fűtési rendszert szeretnél kiépíteni otthonodban, vagy ideális választás lehet újépítésű ingatlanok fűtésére és vízkészletének melegítésére is.
Magyarországon 2017-től fűtési rendszerek felújítására, fűtéskorszerűsítésre és beépítésére támogatást lehet igényelni, így a hőszivattyús rendszerek telepítésének is egy bizonyos része finanszírozható ebből az összegből.
Hőszivattyú árak
Ahogy arra az előbbiekben már hivatkoztunk, a különböző típusú hőszivattyúk beépítése sajnos egyáltalán nem olcsó mulatság.
A két legnépszerűbb hőszivattyú rendszer magyarországon a geotermikus hőt hasznosító földszondás hőszivattyú, valamint a levegős hőszivattyú. Ezeknek az árait fogjuk alább bemutatni.
A geotermikus hőt felvevő készülékek esetében általában igaz az, hogy nem elég egy szonda egy egész ház levegőjének és vízének fűtéséhez.
Általában 2-3 szonda kell egy átlagos családi ház fűtési rendszerének megfelelő üzemeltetéséhez. Egy szonda betelepítése 450-500.000 forint közé esik, így a végösszeg körülbelül 1,5-2 millió forint körül mozog. Ezután a tervezés költségén kívül a berendezési költséggel és a hőleadók kiépítésével kell még számolnunk, így a végső összeg 3 millió forint körül áll meg.
A levegős hőszivattyúk olcsóbb változatai körülbelül 2 millió forint körül, míg a drágábbak 3 millió körül kaphatóak. Ehhez az összeghez is természetesen hozzá kell számolnunk a beépítési költséget, valamint a belső hőleadók árát, így körülbelül 4-4,5 millió forint körül fog megállni a végösszeg.
Összegzés
Ahogy azt feljebb olvashattad, a hőszivattyúk beépítése egyáltalán nem olcsó mulatság. Amennyiben mégis van kereted egy ilyen szerkezet beépítésére, úgy hosszú távon rengeteget spórolhatsz egy ilyen megoldással.
A hőszivattyúk népszerűsége nő, így több féle típus is van a piacon, ahhoz pedig, hogy igazán jól tudj választani közülük érdemes egy szakértő segítségét kérned. Természetesen ez azért is lehet fontos, mert a kivitelezést, beépítést semmiképp nem fogod tudni egyedül elvégezni.
Ha napelemmel együtt alkalmazod a hőszivattyút, akkor szinte lenullázhatod a számláidat, így érdemes utánaolvasnod, utánanézned a napelem felszerelésének lehetőségeinek is.
Egy szó, mint száz, ha egy olyan megoldást keresel, ami környezetkímélő és egyben rengeteg pénzt takaríthat meg neked érdemes elgondolkoznod a hőszivattyú lehetőségén. Még kedvezőbb helyzetben vagy talán, ha épp lakást keresek, hiszen ha egy olyan házba költözöl, amely alapból hőszivattyúval van ellátva, akkor nem kell a beépítéssel járó időt sem megvárnod, hanem rögtön elkezdheted félretenni a pénzed!
Oszd meg ezt a cikket ismerőseiddel is!